Brian Greene
A KOZMOSZ SZÖVEDÉKE

4990 Ft

A világ vezető fizikusainak egyike, Az elegáns univerzum szerzője, Pulitzer-díjra jelölt Brian Greene a Világegyetemen átívelő túrára visz minket, mely után teljesen másként fogjuk látni a világot.

Bár a kozmosz alapvető szerkezetét a tér és az idő határozza meg, ezek mindmáig legrejtélyesebb fogalmaink közé tartoznak. Létezike a tér? Létezhet-e a Világegyetem tér és idő nélkül? Miért van iránya az időnek? Visszautazhatunk-e a múltba? Greene felfedezőútra visz bennünket, melynek során megismerkedhetünk a modern fizika által feltárt, a mindennapi világunk felszíne alatt meghúzódó valóság új rétegeivel. A szerző végigkíséri az olvasót Newton abszolút térrel és idővel bíró világától a téridő einsteini elgondolásáig vezető úton, és a kvantummechanika izgalmasan bizarr elmélete mellett bemutatja a tudományos életet napjainkban foglalkoztató, többségében eddig megválaszolatlan problémákat is.

Brian Greene
Az elegáns univerzum

Ami Einsteinnek nem sikerült – olyan elméletet találni, mely a természet erőit egyetlen, mindent magában foglaló egységes rendszerbe szervezi – azt Brian Greene könyvének "főhőse", a szuperhúrelmélet képes megmagyarázni. Az elegáns univerzum képzeletbeli űrutasok, a vidám park körforgása, locsolócsövön élő hangyák világa segítségével próbálja megmagyarázni a kozmosz megértésében az elmúlt tíz évben bekövetkezett lélegzetelállító fejlemények jelentős részét. A szerző megvilágítja a modern fizika néhány olyan alapvető fejezetét, mint a speciális relativitáselmélet,
általános relativitáselmélet stb., miközben átad valamit a kutatók által sokáig keresett egyesített elmélet iránti lelkesedéséből. A szuperhúrelmélet egyesíti a kis és nagy kiterjedések fizikáját, a kozmosz legtávolabbi zugát jellemző és az anyag legkisebb morzsáját uraló törvényeket. A tér és az idő hagyományos dimenzióin túl féltárul egy mikroszkopikus rezgő húrok alkotta 11 dimenziós univerzum, amelyben a tér szövedéke télhasadhat, majd újra betöltozódhat.A korszerű kutatások álláspontjának tükrében Brian Greene a Világegyetem törvényszerűségeit firtatja, azt, hogy ezek hogyan változtatják meg a kozmoszról kialakut hagyományos képünket, és
hogy milyen kihívásokkal szembesülünk a végső elmélet kidolgozásakor.

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow
A nagy terv
Új válaszok az élet nagy kérdéseire

A VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB GONDOLKODÓJÁNAK CSAKNEM EGY ÉVTIZED UTÁN AZ ELSŐ JELENTŐS MUNKÁJA, MELYBEN ÚJ VÁLASZOKAT AD AZ ÉLET VÉGSŐ KÉRDÉSEIRE.

Mikor és hogyan kezdődött az Univerzum története? Miért vagyunk itt? Miért van ott valami a semmi helyett? Mi a valóság természete? Miért vannak a természeti törvények olyan pontosan beszabályozva, hogy éppen megengedjék a hozzánk hasonló lények létezését? És végül, a Világegyetemünkre érvényesnek látszó „nagy terv” bizonyítékot jelent-e egy jóindulatú Teremtő létezése mellett, aki mozgásba hozta a világ fejlődését – vagy a természettudomány másmilyen választ ad erre a kérdésre?
Stephen Hawking és Leonard Mlodinow legújabb könyvükben briliánsan szellemes, ugyanakkor egyszerű és közérthető nyelven mutatják be az Univerzum rejtelmeire vonatkozó, legfrissebb tudományos elképzeléseket. Elmondják, hogy a kvantumelmélet szerint a kozmosznak nem egyetlen létezése vagy történelme van, hanem az univerzum minden lehetséges történelme egyidejűleg létezik. Amikor ezt az Univerzum egészére alkalmazzuk, az elképzelés megkérdőjelezi az ok és okozat viszonyának hagyományos felfogását. A szerzők szerint az a tény, hogy a múlt nem ölt határozott formát, azt jelenti, hogy nem a történelem hoz létre bennünket, hanem mi magunk hozzuk létre a történelmet, azáltal, hogy megfigyeljük a múltat. A szerzők kifejtik, hogy mi magunk is a korai Világegyetemben fellépő kvantumfluktuációk leszármazottai vagyunk, és megmutatják, miként jelzi előre az elmélet a „multiverzum” létezését – amely elképzelés szerint a miénk csak egyike annak a rengeteg univerzumnak, amelyek mindegyikében eltérő természeti törvények uralkodtak, és amelyek mind spontán módon, a semmiből bukkantak elő.
Emellett Hawking és Mlodinow megkérdőjelezi a valóság hagyományos fogalmát, amikor felállítják a valóság „modellfüggő” elméletét mint a legjobb elméletet, amelynek felfedezésében reménykedhetünk. Végül megvizsgálják az M-elméletet mint a minket és az egész Világegyetemünket irányító törvények magyarázatát. Ez az elmélet jelenleg az egyetlen életképes jelölt arra, hogy a „mindenség elmélete” legyen. Ha sikerül bebizonyítani az elmélet helyességét, írják a szerzők, akkor ez lesz az az egyesített elmélet, amelyet már Einstein is keresett.
A nagy terv bármely más könyvnél informatívabb és provokatívabb útikalauz azon felfedezések világába, amelyek megváltoztatják világképünket, és alapjaiban fenyegetik legjobban kedvelt elképzeléseink némelyikét.

Lee Smolin
Mi a gubanc a fizikával?
A húrelmélet problémái és a lehetséges kiutak

Lee Smolin AKKORD Lee kezd tévútra jutni. Az extra dimenziókról, egzotikus részecskékről, párhuzamos világegyetemekről és az elemi húrokról szóló elképzelések elkápráztatták a nagyközönséget – és megragadták a szakemberek képzeletét. Ezek az elképzelések azonban nincsenek kísérletileg igazolva, és közülük némelyik, köztük a húrelmélet, látszólag nem is kecsegtet ilyen lehetőséggel. A területet mégis ezek a hipotézisek uralják, magukhoz csábítva a legtehetségesebb kutatókat és a finanszírozás jelentős részét, olyan légkört teremtve, amelyben az újonnan felbukkanó, más utat járó fizikusok sokszor hátrányba kerülnek. Smolin felhívja rá a figyelmet, hogy ez a helyzet magát a tudományos fejlődést hátráltatja.Világosan, szenvedélyesen és mégis szakszerűen, közvetlen stílusban foglalja össze azokat a problémákat, amelyekkel szembe kell néznie a modern fizikának. Egyben felvázolja a lehetséges kiutat jelentő irányzatok biztató kilátásait.

Lee Smolin fizikai tájékozottsága szokatlanul széleskörű és alapos, kritikus észrevételei pedig különösen mélyenszántóak, ezért állításának, mely szerint a húrelmélet felelős a valódi fejlődés megtorpanásáért a fundamentális fizikában az elmúlt negyed század során, komoly súlya van. Érdemes végigolvasni ezt az izgalmas könyvet, és kialakítani saját véleményünket.
Roger Penrose

A húrelmélet gyengeségeinek komoly és alapos feltérképezése.
New York Times

Róbert László
A hosszú élet titka

Az európai emberek várható élettartama csaknem huszonöt évvel hosszabbodott meg az elmúlt hatvan esztendőben. A tudomány és a higiénia fejlődése lassította az öregedés folyamatait, és sokban hozzájárult ahhoz, hogy az ötven feletti nemzedékek jó egészségi állapotnak örvendjenek. A tudomány és a higiénia fejlődése lassította az öregedés folyamatait és sokban hozzájárult ahhoz, hogy az ötven feletti nemzedékek jó egészségi állapotnak örvendjenek. A nemzetközileg is elismert kutató, Róbert László végigvezet minket az öregedés mechanizmusain, s elmagyarázza a „ráadás”-ként kapott élet gyökeres változásainak okait és következményeit. Ismerteti az új életszakaszban kialakuló kockázatokat, és egyszerě, világos tanácsokkal szolgál a nyugodt időskorhoz.

Róbert László 1924-ben született Magyarországon. Orvos és bölcsészdoktor (PhD), a francia kutatóközpont, a CNRS egykori kutatásvezetője. A gerontológia terén végzett munkássága elismeréseként 1994-ben a bécsi egyetem Verzár-éremmel, 1997-ben pedig a Nemzetközi Gerontológiai Társaság Novartis-díjjal tüntette ki. A Semmelweis Orvostudományi egyetem díszdoktori címet adományozott neki, a Magyar Tudományos Akadémia pedig külső tagjává választotta.

Paul Davies
A kisérteties csönd

3990 Ft

Legújabb, mindenkit izgalomba hozó könyvében Paul Davies megismertet a Földön kívüli élet keresésének legújabb eredményeivel.

1960. április 8-án egy fiatal amerikai csillagász, Frank Drake a Tau Ceti jelű csillag felé fordított egy rádiótávcsövet, és órákon át hallgatódzott, hátha sikerül valamilyen mesterséges eredetű jelet felfognia. Ez a szerény kezdet egy világméretű és potenciálisan felmérhetetlen jelentőségű projekt születését jelentette. A SETI – a Földön kívüli értelem keresése angol megfelelőjéből képezett betűszó – a tudomány, a technika, a kaland, a kíváncsiság és az emberiség sorsára vonatkozó merész látomások keveréke.
A SETI mindeddig nem tudott eredményt felmutatni. Több millió órát töltöttünk már el hallgatódzással, ennek ellenére a csillagászok csak a kísérteties csönddel találták szembe magukat. Paul Davies felteszi a kérdést, mit jelent ez a csönd? Egyedül vagyunk a hatalmas Világegyetemben? Vagy talán ott vannak a Földön kívüliek, csak éppen nem küldenek felénk üzeneteket? Vagy körülvesznek minket az üzenetek, de egyszerűen nem vesszük észre őket? Kidobott pénz és elfecsérelt idő a SETI, vagy folytatnunk kell a keresést, újabb és még érzékenyebb antennákkal? Vagy rossz felé nézünk? És mi történne akkor, ha mégiscsak felfognánk egy jelet? Kellene-e válaszolnunk, és ha igen, akkor hogyan?

A kísérteties csönd elkalauzol a múlt és a jelen közeli találkozásainak világába, előrepillant a jövőbe, megvizsgálja a bolygónkon kialakult szén alapú élet fizikai és kémiai hátterét, és felteszi a kérdést, hogy találunk-e valaha valami hasonlót bárhol másutt a Világegyetemben.

Paul Davies világszerte elismert fizikus, kozmológus és asztrobiológus az Arizona Állami Egyetemen. A SETI Felfedezés Utáni Teendők Munkacsoportjának elnöke, ha tehát a tudósoknak egyszer majd sikerül rábukkanni a Földön kívüli intelligens életre, akkor Davies elsők között fog értesülni az eseményről. Számos tudományos elismerése és kitüntetése mellett 1995-ben neki ítélték oda a Templeton-díjat, az intellektuális fejlődés előmozdítása elismerésére évente odaítélt legjelentősebb díjat. Több mint húsz könyv szerzője. Az 1992 OG jelű kisbolygó a tiszteletére hivatalosan is a Pauldavies nevet kapta.

Michio Kaku
A lehetetlen fizikája

3990 Ft

A lehetetlenek világának lebilincselően izgalmas tudományos felderítése – a halálsugaraktól és az erőterektől a láthatatlanná tevő köpönyegig. A szerző kifejti, mennyire válhatnak elérhetővé ezek a technológiák a következő évtizedekben vagy évezredekben.

• Száz évvel ezelőtt a tudósok azt mondták volna, hogy a lézer, a televízió és az atombomba kívül esik a fizikailag lehetséges dolgok világán. A lehetetlen fizikája című könyvében a tekintélyes fizikus, Michio Kaku megvizsgálja, milyen mértékig válhatnak a jövőben hétköznapi valósággá a tudományos-fantasztikus irodalomból ismert módszerek és eszközök, amelyeket ma még egyformán lehetetlennek tartunk. Kaku a sci-fi világából indul ki, hogy a teleportációtól a telekinézisig szemügyre vegye a fizika ma ismert törvényeinek az alapjait – és korlátait. Lenyűgöző és gondolatébresztő beszámolójában elmagyarázza:
• Miként lehet képes az optika és az elektromágnesség (az elektrodinamika) tudománya a fénnyel körbekerültetni egy tárgyat, ahogy a patak körülfolyja a sziklát, és ezáltal a „folyás irányában” elhelyezkedő megfigyelő számára láthatatlanná tenni a tárgyat.
• Hogyan lehet a torlósugár-hajtóműves rakétákkal, napvitorlásokkal, antianyaggal működő hajtóművekkel vagy nanorakétákkal eljutni a közeli csillagokig.
• Miként válhat egyszer majd lehetségessé – az MRI, a számítógépek, a szupravezetés és a nanotechnológia lehetőségeit kihasználva – az egykor áltudománynak tartott telepátia és pszichokinézis.
• Miért összeegyeztethető az időgép a kvantumfizika ismert törvényeivel, noha csak egy hihetetlenül fejlett civilizáció lehetne képes egy ilyen berendezést megépíteni.

Michio Kaku az elméleti fizika Henry Semat professzora a New York Egyetem Doktori Iskolájában. A húr-térelmélet egyik létrehozója. Több könyvet írt, melyek közül a Hipertér, az év ismeretterjesztő könyve volt. Gyakran szerepel a televízióban is, ismeretterjesztő sorozatai a magyar tévécsatornákon is feltűnnek. New Yorkban él.

John Gibbin
A multiverzum nyomában

3990 Ft

Egykor el kellett vetnünk azt az elképzelést, mely szerint a Föld a Világegyetem középpontjában helyezkedik el. Most egy ennél is mélyebb értelmű lehetőséggel kell szembenéznünk: talán maga a Világegyetem is csak a számtalan létező univerzum egyike.

A multiverzum nyomában rendkívüli utazásra visz, amikor megvizsgálja a tudomány legalapvetőbb kérdéseit. Melyek a mi Világegyetemünk határai? Létezhetnek az általunk ismertektől különböző fizikai törvények is? Valóban léteznek más univerzumok is? Tényleg egy multiverzumban élünk?

Ez a könyv maga a kutatás – a végső kutatás –, amelyben a szerzők feltárják a valóság határait. John Gribbin megmutatja, hogyan gyarapodnak a bizonyítékok, amelyek szerint a Világegyetem ténylegesen több annál, mint amit látunk belőle. Végigkalauzol bennünket a különböző elméleteken, ismerteti, mi ezekben a közös és mire számíthatunk a jövőben. Lebilincselően izgalmas kiránduláson ismerteti meg az olvasót a kozmológia mai állapotával.

Eközben Gribbin számba veszi a kvantumelmélettel, a gravitációval, a világunkat alakító alapvető kölcsönhatásokkal, az idővel és a sokdimenziós világgal, magával az anyaggal, valamint az ismert Világegyetem növekedésével és sorsával kapcsolatos legújabb elképzeléseket. Bepillant a jövőbe is, ahol egy szép napon annak a lehetőségével találhatjuk szembe magunkat, hogy mi magunk is létrehozhatunk univerzumokat. Áttekinti az ezzel járó kockázatokat és ennek a rendkívüli, a képzeletet is felülmúló következményeit.

John Gribbin napjaink egyik legnevesebb ismeretterjesztő írója. Legtöbb könyvét feleségével, Mary Gribbinnel együtt írja. John Gribbin asztrofizikusként végzett a Cambridge Egyetemen. Jelenleg a Sussex Egyetemen külsősként csillagászatot ad elő. Szabadidejében szívesen ír tudományos-fantasztikus történeteket is, könyveit a kertje végében álló pajtában írja.

Michio Kaku
Párhuzamos világok

374 oldal
3990 Ft

Haldoklik az Univerzumunk?
Léteznek más univerzumok is?

A Párhuzamos világokban a világhírű fizikus és bestseller író a kozmlógia és az M-elmélet lenyűgöző világába repíti az olvasót, és az Univerzum végső sorsát tárgyalja.

Fritjof Capra
Leonardo és a tudomány

3490 Ft

Leonardo a tudomány területén is nagyot alkotott. A madarak repülési sémáit vizsgálta, hogy megalkothassa az egyik első emberi repülőgépet, katonai fegyvereket és védőfelszereléseket tervezett és lényegében kora legelső hadmérnökeként tisztelték. Tanulmányozta az fénytant, a fény természetét és az emberi szív és keringési rendszer működését.

Paul Davies
A megbundázott világegyetem

Jellegzetesen világos és elegáns stílusában Davies ismerteti, miért tűnik úgy, mintha a Világegyetem számos különböző tulajdonsága éppen úgy lenne beállítva, hogy különösen alkalmas legyen az élet és az értelem számára. Egy radikális új elmélet szerint azért, mert Világegyetemünk csak egyike az univerzumok végtelen, egymástól különböző sokaságának. Ennek alapján Világegyetemünk csak véletlenül életbarát – szerencsénk volt, és megnyertük a kozmikus főnyereményt.

John D. Barrow
A végtelen könyve

A népszerű tudományos szerző a Semmi könyve után most a másik végletet vizsgálja. Elvégezhetünk végtelen számú dolgot véges idő alatt? A Világegyetem végtelen? Végtelenül öreg, és örökké létezni fog. Többek között a fenti kérdésekre keresi a választ könyvünk.

John D. Barrow
A SEMMI KÖNYVE

ára: 2,990 Ft

Ez a könyv megvizsgálja a "Semmi" minden zegét és zugát, hogy kiderítse, hogy az ember a mai tudásának megszerzése során hogyan kényszerült rá minden területen, hogy a semmit valaminek tekintse.A matematikusok nullájától a filozófusok űréig, Shakespeare-től az üres halmazig, az étertől a kvantumvákuumig. Izgalmas új csillagászati felfedezésekről szerzünk tudomást, amelyek új megvilágításba helyezik a vákuum természetét és drámai hatását a Világegyetem tágulására.

Amir D. Aczel
ISTEN EGYENLETE

A szerző Einstein elméletei és „kozmológiai állandója” segítségével világít rá a relativitás és a kozmológia között lévő kapcsolatokra.
Aczel felvillantja Einstein eddig kevéssé ismert emberi arcát. Ezt néhány olyan, eddig magánkézben lévő Einstein-levél segítségével teszi, amelyeket ő fordított le először angol nyelvre. A levelek új fényt vetnek Einstein és tudóstársai viszonyára, és beszámolnak a nagy tudós korai próbálkozásairól, amikor megkísérelte bebizonyítani, hogy a fénysugár elgörbül az erős gravitáció hatására.

Mark Buchanan
ITT ÉS MINDENÜTT

A kutatók mostanában új természettörvényt fedeztek fel. A nyomai ott vannak szinte mindenütt – a mágnesek mikroszkopikus viselkedésén, az erdőtüzek terjedésén, a fajok kihalásán, a földrengések szabályszerűségein, a pénzpiacok hosszán és besszén, a járműforgalmon, a városok növekedésén, a háborúk kitörésén, s még a divatirányzatokon, a zenei és a képzőművészeti irányzatokon is. Bárhová nézünk, a világ mindenütt mintha egy egyszerű mintát követne: a felfordulás peremén egyensúlyoz, mint egy meredek homokfal, s időről időre megindul, mint egy esemény-, eszme- vagy másféle lavina, mindig ugyanazzal az egyetemes változásmintával.