Spencer Wells
Az ember útja

Mintegy 60 ezer évvel ezelőtt egy ember, velünk szinte minden fontosabb tulajdonságában megegyező lény járta be Afrika földjét. Az összes ma élő ember az ő leszármazottja. Vajon hogyan válhatott ez a teremtmény mindnyájunk közös apjává? Mi történt a többiek utódaival? Mi módon alakult ki az emberiség jelentős változatossága, ha csupán egyetlen történelem előtti ősben osztozunk?
Érdekfeszítő könyvében Spencer Wells feltárja az igazságot arról, hogy őseink ott rejtőznek genetikai kódjainkban. Bemutatja a populációbiológia élenjáró tudományát, amely lehetővé tette a régmúltban élt emberek (valamint ellenségeik, szeretteik, tanítóik) lakóhelyének felfedezését, és amely végül megalkotta az emberiség családfáját.
Az új tudományág eredményeit felhasználva Az Ember útja megdöbbentő tényeket tár elénk: valaha igenis élt egy valóságos Ádám és egy valóságos Éva – az utóbbi kicsit korábban, úgy 80 ezer évvel ezelőtt érkezett. Megtudjuk, hogy a föld legősibb genetikai markereit a Kalahári-sivatag busmanjai hordozzák; hogy az Y-kromoszóma felhasználásával nyomon lehet követni az emberi faj kirajzását Afrikából Eurázsiába; hogy a magas hegységek szó szerint kettévágtak populációkat, és ezzel eltérő típusok kialakulását idézték elő; hogy a neandervölgyi emberek bizonyosan nem közvetlen őseink, hanem evolúciós zsákutcába futottak; és végül, hogy az amerikai őslakosság teljes genetikai készlete mindössze 10 emberőstől ered.
A feltárt tények nem csupán a régészet és a történelmi eszmefuttatások eredményein alapulnak, de humángenetikai vizsgálatokon is, feleletet adva számos olyan kérdésre, melyekre évszázadokon át hiába kerestük a választ.

Florin Diacu – Philip Holmes
Égi találkozások

Az a felismerés, hogy a káosz létezik, sőt gyakran előfordul a világról alkotott determinisztikus modelljeinkben, átalakította gondolkozásmódunkat. A tudomány és a technológia majdnem minden területére hatással van, s új módszerek és fogalmak kitalálására ösztönzi a kutatókat. Ezt a könyvet azoknak szánjuk, akik hallottak a káoszról, és szeretnének többet megtudni e téma elméletéről és gyökereiről, valamint azokról az emberekről, akik megteremtették elméleti alapjait.
A káosz összes különböző leírása és szemléltetése valamilyen módon a szimbolikus dinamikára vezethető vissza. A dinamika matematikai megalapozása az itt bemutatott embereknek és munkájuknak köszönhető. Az írók érdekes eseményláncra fűzve mesélnek mindazokról, akik a matematikában hozzájárultak az utóbbi évtizedek gazdag eredményeihez. Az égitestek mechanikájának, a háromtest-problémának, a Naprendszer stabilitásának több mint két évszázados kérdései tükrében mutatják be Newtont, Bolyai Jánost, Gausst, vagy Mittag-Lefflert (aki miatt nincs matematikai Nobel-díj). Florin Diacunak több tucat – egykori vagy mai – matematikusról van egy-egy története, miközben akkurátusan elmagyarázza a matematikai hátteret.
Florin Diacu 1989-ben vándorolt ki Romániából, ma a kanadai Victoria Egyetemen matematikát tanít és szabad idejében az égi mechanika problémáin dolgozik. Társa Philip Holmes a Cornell Egyetemről, aki húsz éve dinamikai rendszerekkel foglalkozik.

Martin Rees
Kozmikus otthonunk

Az a Világegyetem, amelyben élünk, különös módon „biofilnak”, vagyis az életet vendégszeretően fogadó Világegyetemnek tűnik. Vajon miért? Martin Rees szerint az erre a kérdésre adandó válasz attól függ, hogy mi a válasz Einstein régi kérdésére: „Vajon tudott volna Isten másfajta világot teremteni?” Ez a hallatlanul lebilincselő könyv az „igen” válasz esetén lehetséges megdöbbentő következményeket veszi nagyító alá.
Rees alaposan megvizsgálja azt az elképzelést, hogy a mi világunk csak része egy hatalmas „multiverzumnak”, vagyis a világegyetemek együttesének, amelyben a többi világegyetem túlnyomórészt nem rendelkezik élettel. Ebben az esetben az, amit a természet törvényeinek nevezünk, nem más, mint egy sor helyi jellegű szabály, amelyek saját Ősrobbanásunk következményei. Ebben a megjelenítésben kozmikus otthonunk különleges, minden valószínűség szerint egyedi világegyetem, ahol az uralkodó fizikai törvények lehetővé tették az élet létrejöttét.
Rees azzal kezdi, hogy megvizsgálja Naprendszerünk természetét és egy sor olyan, ezzel kapcsolatos kérdést, mint például azt, hogy vajon véges vagy végtelen-e a mi világunk? Felvet olyan kérdéseket, mint hogy mennyire valószínű az élet megjelenése, mennyire hihető az Ősrobbanás elmélete stb. Ezután előretekint a hosszú távú kozmikus jövőbe, mielőtt végigkövetné az oksági láncolatot a kezdetekig. Végül pedig megpróbálja kibogozni azt a paradoxont, hogy egész Világegyetemünk, amely minden irányban több mint 10 milliárd fényévre terjed ki, egyetlen végtelenül parányi foltból alakult ki.
MARTIN REES a Cambridge-i Egyetem kutató professzora, Nagy-Britannia királyi csillagásza, több kitűnő és népszerű tudományos és tudományos-ismeretterjesztő könyv szerzője. Magyarul megjelent könyvei A kezdetek kezdete és a Csak hat szám.

Stephen Hawking – Roger Penrose
A tér és az idő természete

A tér és az idő természete

A Világegyetem legérthetetlenebb tulajdonsága éppen az, hogy megérthető – véli Albert Einstein. Vajon igaza volt? Hogyan alkotható meg a kvantumelmélet, amely az ősrobbanást követő első pillanatokat éppúgy meg tudja magyarázni, mint a fekete lyukaknak nevezett rejtélyes objektumok fizikáját?

Carl Sagan
Milliárdok és milliárdok

John Gribbin
Az idő születése

Stephen Hawking
A világegyetem dióhéjban

Az idő rövid történetének folytatása

• lehetséges-e az időutazás?
  
• a jövő előrejelzése
  
• fekete lyukak
  
• elektronikus élet

Ebben a gazdagon illusztrált, nagyszabású művében a világhírű tudós Az idő rövid története című sikerkönyve megjelenése óta elért legfontosabb új eredményekkel foglalkozik. Elkalauzol az élenjáró elméleti fizikai kutatások világába, ahol az igazság gyakran különösebb még a képzelet legvadabb szüleményeinél is, és a laikus számára is érthető módon elmagyarázza a Világegyetem működését irányító alapelveket.