Stephen Hawking
Az idő rövid története

Pólya György
A gondolkodás iskolája

(Hogyan oldjunk meg feladatokat?)

A világhírű magyar matematikus (1887–1985), a Stanfordi Egyetem volt professzora azt a kérdést vizsgálja könyvében, hogyan érdemes „felfedezni”, azaz megtalálni az utat, ami egy tetszőleges feladat (tudományos probléma, ma-tematikai feladat, rejtvény stb.) megoldásához vezet. Az a célja, hogy segítséget nyújtson az ötletes gondolkodásra való nevelésben. Könyvét elsősorban matematikatanárok és matematikával foglalkozó diákok számára írta, de élvezettel forgathatják mindazok, akiket érdekel a feladatmegoldás, a megfejtés módszerei.

Richard P. Feynman
A dolgok értelme

John és Mary Gribbin
A természettudományokról mindenkinek

John és Mary Gribbin hétköznapi szavakat
használva írja le az atom részeinek működését,
a fajok eredetét, a világegyetem születését, bemutatva, mennyit is tudtunk a világról a 20. század legvégén. Könyve
olvasmányosan és világosan mutatja be, hogy mit tudtak meg eddig tudósaink a dolgok természetéről, és érezteti azt az izgalmat, ami a világegyetemben elfoglalt helyünk keresését kísérte.

John Gribbin
Schrödinger macskája

Kvantumfizika és valóság

„Ne keressenek ebben a könyvben holmi »keleti misztikát«, kanálhajlítást vagy érzékszerveken túli érzékeléseket. Keressék viszont a kvantummechanika igaz történetét, a bármely képzeletet felülmúlóan különös igazságot…

Könyvem azt a kérdést teszi fel, hogy: Mi a valóság? A válasz(ok)ból megtudhatják, miként látja a világot a kortárs természettudomány” – írja könyve bevezetőjében az angol fizikus.

Matt Ridley
Génjeink

Egy faj önéletrajza 23 fejezetben

Az új évszázad vélhetően legjelentősebb tudományos felfedezése, az emberi genetikai állományt tartalmazó 23 kromoszómapár feltérképezése majdnem annyi kérdést vet fel, mint amennyire válasszal szolgál. Matt Ridley minden egyes kromoszómapárról egy-egy újonnan felfedezett gént ragad meg, és rajtuk keresztül részletes képet fest fajunk és őseink történetéről, az élet hajnalától a jövő gyógyászatának lehetőségeiig. A Huntington-kórtól a daganatos betegségekig, a génterápia alkalmazási lehetőségeitől a fajnemesítés rémképéig Ridley sorra veszi azokat a tudományos, filozófiai és etikai kérdéseket, amelyek a genetikai állomány feltérképezésének eredményeként merülnek fel. Ez a könyv megvilágítja, hogy mit jelenthet e tudományos mérföldkő nekünk és gyermekeinknek, és mit jelent az egész emberiségnek.

Carl Sagan
Broca agya

Gondolatok a tudomány romantikájáról

Mi köze van a XIX. századi francia orvos, Paul Broca formalinban megőrzött agyának a bolygókutatás aranykorához? Mi köze van egy sókristálynak a Földön kívüli értelem kutatásához? Mi köze van a spiritiszta szeánszoknak Robert Goddard rakétakísérleteihez? Látszólag semmi. De…
Carl Sagan (1934–1996), a világszerte ismert amerikai asztrofizikus, a Kozmosz és Az Éden sárkányai szerzője számára azonban a világ szerves egészet alkot, ezért az olvasó is hamar rádöbben, hogy minden mindennel összefügg.
E tanulmánygyűjteményének központi gondolata az áltudományok elleni okos fellépés. A legképtelenebb ostobaságokat sem intézi el puszta kézlegyintéssel. Sagan leleplezi az egyszerű szélhámosokat, okosan és meggyőzően érvel, ha valaki a tudományban való járatlansága okán téveszmék rabjává válik és azokat hirdeti, ugyanakkor rámutat azokra
a különös jelenségekre is, amelyek érdemesek
a természettudományok kitüntető figyelmére.

Sherwin B. Nuland
Hogyan halunk meg?

Gondolatok az élet utolsó fejezetéről

Óriási irodalma van a halálnak és a haldoklásnak, arról azonban csak kevés megbízható beszámoló szól, hogy miképp halunk meg. E könyv sorra veszi, hogy a különböző betegségek hogyan oltják ki az életet, de nem rémületet sugall, hanem demitologizálja a halált, és segítségünkre van abban, hogy megszabaduljunk az ismeretlen birodalmától való félelmünktől. Bár a halálnemek – az AIDS, a rák, a szívroham, az Alzheimer-kór, a baleset vagy az agyvérzés – mindennaposak, mindannyian másképp halunk meg, mint addig bárki más. A halál megjelenési formái ugyanolyan jellegzetesek, mint amilyen az arcunk életünk folyamán. Minden halál mögött egy egész élettörténet húzódik. Sherwin B. Nuland sebész és egyetemi oktató olyan haláleseteket mutat be, amelyek nemcsak arról szólnak, miért hal meg valaki, hanem arról is, hogyan. A halál átélésének olyan leírását adja, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy saját halálunkat illetően mindannyiunknak megadatik a választás.