John Gribbin
A TERMÉSZETTUDOMÁNY RÖVID TÖRTÉNETE

ára: 5,500 Ft

A gazdagon illusztrált könyv felvázolja a legjelentősebb tudományterületek alapvető fogalmait és azok fejlődését, áttekinti Galileitől kezdve a modern természettudomány főszereplőinek főbb eredményeit, elmagyarázza a “józan észt” a feje tetejére állító elképzeléseket, az alapvető elemi részecskék bizarr viselkedésétől a Világegyetem kiterjedéséig. Feltárja a tudományos felfedezések és gondolatok kulturális következményeit és bemutatja a tudomány meghatározó területeinek egymáshoz való viszonyát, amelyek egyszer talán majd a “mindenség elméleteként” olvadnak eggyé. Elénk tárja a valóságos tudományt — a rejtelmekből és a csodákból született hajthatatlan kíváncsiságot.

Richard P. Feynman
A fizikai törvények jellege

Einstein csodálatos éve
Öt cikk, amely megváltoztatta a fizika arculatát
(szerkesztette: John Stachel)

178 oldal, 2490 Ft

Fordította: Piróth Attila

Einstein csodálatos éve, 1905 folyamán a fizika örökre megváltozott. Öt nagyszerű cikkében, melyek a világ legnagyobb fizikusává emelték, Einstein tizenkét hónap alatt jó néhány féltve őrzött tudományos hittételt söpört el.
A speciális relativitáselméletet megalapozó két cikke a legismertebb: A mozgó testek elektrodinamikájáról, illetve a Függ-e a test tehetetlensége energiatartalmától? Az elsőben Einstein megmutatta, hogy az abszolút idő helyébe egy új abszolútumnak: a fénysebességnek kell lépnie. A másodikban megalapozta a tömeg és az energia egyenértékűségét, mely híres E = mc2 képletéhez vezetett. A könyvben megtalálható Einstein doktori értekezése, A molekulák méretének új meghatározása, mely mindmáig az egyik legtöbbet hivatkozott cikke. Dolgozatában Einstein megmutatta, hogyan lehet kiszámítani az Avogadro-számot és a molekulák méretét. A Nyugvó folyadékokban szuszpendált részecskék mozgásáról a hőnek a molekulák mozgására épülő elmélete alapján című dolgozat a szuszpendált részecskék Brown-mozgásával foglalkozik.
A sort A fény keltésére és átalakítására vonatkozó heurisztikus nézőpontról című értekezés zárja, melyben Einstein megkérdőjelezte a fény hullámelméletét, és azt javasolta, hogy a fényt részecskék összességének is lehet tekinteni. A dolgozat segített felnyitni egy teljesen új világ – a kvantumfizika – ajtaját. E cikkben felvetett elképzeléseiért kapta meg Einstein az 1921. évi Nobel-díjat.