Tim Flannery
Időjárás-csinálók

Hogyan változtatja meg az ember a Föld klímáját, és milyen hatással van mindez az életre? Még a mi évszázadunkban eljön a nap, amikor az ember éghajlatra gyakorolt hatása minden egyéb természeti tényezőn túl fog tenni. Az utóbbi évtizedben a világ megtapasztalta a valaha feljegyzett legerőteljesebb El Ninót, két évszázad legpusztítóbb hurrikánját, az emberemlékezet óta legforróbb európai nyarat, az első dél-atlanti hurrikánt és minden idők egyik legborzasztóbb viharszezonját, amely Floridára lesújtott. Az előttünk álló néhány évtizedben felhalmozódó, üvegházhatást okozó gázok mennyisége következtében bolygónk minden ötödik élőlénye a kihalás szélére kerül, lassan globális éghajlati fordulóponthoz érkezünk.
Az Időjárás-csinálók egyszerre sürgető figyelmeztetés és fegyverbe szólítás, amely felvázolja a klímaváltozás történetét, előrevetíti az elkövetkező évszázad történéseit, és számba veszi, hogy mit tehetünk egy jövőbeli kataklizma elkerülése érdekében Flannery azt is elmagyarázza, hogy mindez hogyan függ össze a bolygó különböző pontjain.
A szerző konkrét cselekvési javaslatokkal is előáll mind a törvényhozók, mind az egyes emberek számára, a szél-, nap- és geotermikus energiához hasonló, megújuló energiaforrásokat célzó beruházásoktól kezdve egy olyan akcióterv kidolgozásáig, amelynek lépéseit valamennyien minden további nélkül követhetjük, és így akár 70%-kal is csökkenthetjük a halálos széndioxid-kibocsátást.
Az Időjárás-csinálók az eddigi legigényesebb könyv, amelyet egy világszerte ismert tudós a 21. század előtt álló legnagyobb krízisről írt.

Részlet a könyvből

Első rész
GAIA ESZKÖZTÁRA

GAIA
Nagynéném elmélkedése az atmoszféráról. Wallace megdöbbentő légóceánja. A lovelocki eretnekség: az adatok csekélyek, és mégis él a Föld. A jéghatáron – a planktonok beállítják a termosztátot. Az albedo fontossága. A kőszén teremtése, egy másik gaiai finomhangoló?

A NAGY LÉGÓCEÁN
Az atmoszféra négy rétege, és magyarázat a furcsaságra, hogy bár közelebb vannak a Naphoz, a hegyek mégis hidegebbek. Egy lyuk a gázok betonfalán. Éjszakai rémálom New Yorkban, nyár derekán. A Föld lélegzése és egy nélkülözhetetlen kapcsolóelem. A szennyezés megváltoztatja a világ természetét és közérzetét. A Föld kilélegzése a Mauna Loa hegyről nézve.

A LÉGNEMŰ ÜVEGHÁZ
A CO2 erejének korábbi félreértelmezése. A szűkre szabott karbon-költségvetés. Harminc gáz, ami fűti a világot. Metán: lápok, bélgázok és böfögések. A CFC-k – az emberi géniusz frankensteini kreatúrái. Hová tűnnek a gigatonnák? A Föld széntüdeje, szénraktára, szénveséje és a karbon-Gaia. Tanulságok egy üveg kólából. Mellébeszél a Mississippi.

A BÖLCSEK ÉS A HAGYMAHÉJ
Az ember helye az univerzumban. A Füstköd és a Pokol előszobája. Fourier fagyott Földje. Svante Arrhenius a számításokban keres menedéket balsikerű házassága elől, és szerencsésen felfedezi a klímaváltozást. A haladó Callendart semmibe veszi a begyöpösödött világ. Milankovics börtönciklusai és a telitalálat. Foltok a Napon? A borús égbolt és a középkori melegkor.

ÁTJÁRÓK AZ IDŐBEN
A szabadszájú skótok betörik az időt. Kulcspontok az átjárókhoz. Jobb a korszakok közepén élni, mint a korszakok végén. Az üledékes gépzongorahenger dallamai, ahogy oxigénen és szénen játszanánk. Takar-e hasonló napokat a múlt köde? A norvégok felfedezik a nagy paleocén halsütödét. Az éghajlat megszabja az evolúció ritmusát: ha átállítod, megváltoztatod az egész életet.

FAGYOS SZÜLETÉS
Az afrikai bölcsőtől a világ meghódításáig – az éghajlat leple alatt. Titkok a fatörzsekből és a jégmezőkből. Grönland meleg kövei és a Dome C irdatlan jégmintája. A tízezer éves éghajlati libikóka bevezeti a modern kor hajnalát. Csak néhány sverdrup a „Holnapután”-ba sodorhat minket.

HOGYAN CSINÁLJUNK HOSSZÚ NYARAT?
Az antropocén szó szerint a saját korunk. De vajon 200 vagy 8000 év hosszú lehet? A nyár előtt nincs szántás-vetés. Ruddiman gázai megpöckölik Milankovics ciklusait. Mikor a dolgok rosszul álltak Urukban. Fagan családjai és Ruddiman járványai. Rögzített jégkorszak?

A HOLTAK KIÁSÁSA
Nagy Bill Neidjie látomása. Szén, gáz és olaj: a karbonapokalipszis égi lovasai. Eltemetett napfény és szénbőség. A kőszén rövid története. Newcomen-korszak, ahol a szén az univerzális tüzelőanyag. A texasi olajfeltárók megnyitják a szénhidrogének évszázadát. Az olaj síkossága és a Szaudi-ház szerencséje. A deficites költségvetés dilemmája, a gyarapodó családok és a mértéktelen hozzászokás.


Második rész
EGY A TÍZEZERBEN

A MEGFEJTETT VILÁG
Keresztül a bűvös kapukon. Matuzsálemi korallok. Az időjárás 1976-ban megvadult és beleszólt az evolúcióba. Később újrapróbálkozott 1998-ban, ezúttal az El Nino-turbón keresztül. A furcsa magazinok. A természet elvezetése a pólusok felé, póráz segítségével. A tölgyekről és téli araszolókról. A Tanganyika-tó sterilizálása. A katasztrófa globális lábnyomának kijelölése. Nong felégetése.

VÉSZHELYZET A SARKOKON
A füves Antarktisz a krioszféra halálát jelzi. A folyvást zsugorodó jég. Pingvinek követik a kipusztuló krilleket és szalpákkal telítődik a világ. Lemmingsors – gyilkosság és nem öngyilkosság. A fenyőbogár harapása. Erdők boríthatják be a tundrát. A sovány jegesmedve elveszti harmadik bocsát. A jégfókák és a karibu végzete.

2050: A NAGY KÖPCÖS ZÁTONY
Semmi sem hasonlítható egy korallzátony csodájához. A veronai halkövületek. Me sokszínűség – szennyvízben fuldokolva. A szépség töviskoronája. A szűzies Myrmidon végzete. Mi is a kifehéredés? A legnagyobb már félholt, a maradék halálra ítélve. Reménykedhetünk a vándorlásban vagy az alkalmazkodásban? Tanulság a Gobiodontól.

AZ ARANY VARANGY INTÉSE
Marty Crump – nagy nő, nagy szerencsével. Csupán huszonegy, zömében a föld alatt, hatalmas bajjal a nyakukban. Az utolsó varangy-orgia. A tukán és a quetzal társbérlete. A haldokló gyíkok és a vétlen meteorológiai állomás. Tizenkét év múlva megértjük… A gyomorköltő pusztulása. Lehet, hogy globális?

FOLYÉKONY ARANY: VÁLTOZÁSOK AZ ESŐZÉSEK KÖRÜL
A Száhel tragédiája – morális történt. Az amerikai nyugat és az ausztrál dél: új Szaharák jönnek? Perth kellős közepén. Hogy kellene Sydneyt sómentesíteni? Nyugati kiút – ciklusok vagy új éghajlat?

AZ ENERGETIKAI HAGYMAHÉJ
Mi szabályozza a viharokat? A hőről, a vízről és a hurrikánok üzemanyagáról. A verítéktől a ciklonokig – Mitch tombolásának okai. A Bengáli-öböl vészhelyzetben. Európa halálos nyara. Svante szólt nekünk a melegedő éjszakákról. Amerikában meg is tapasztalhatod…

JÁTÉK A KIRÁLYNÁL
A tengerről és a szárazföldről. Hatvanhét méter előre. A pusztító erők szabadon eresztése. Hő: egyszerűbb kivonni az óceánból, mint visszajuttatni. A Larsen B titokzatos és váratlan halála. Galoppozó gleccserek. Mi is az a WAIS? És Grönland? Adjunk héthez hetet. A Mikulás hajlék nélkül.


Harmadik rész
AZ ELŐREJELZÉS TUDOMÁNYA

MODELLVILÁGOK
Fitzroy kapitány elindítja az időjárás előrejelzést. A világ egy forgó ringlispílen. Minden rosszat illetően jól számoltak 1975-ben. Pinatuba előrejelzése. Köpködő ősök. Stevenson doboza és a szkeptikusok kotyogása. A tíz GCM tesztelése és a felhők szerepe. Lehetünk-e még biztosabbak – és lehet-e 90 ezer PC hibás? Mi van velem? Csak az embert kérdezhetjük, de inkább felejtsük el. Az angolkertek vége? Regionális előrejelzések – a klimatológia talánya.

AZ ELKÖTELEZETTSÉG ÉS A SÚLYOS VESZÉLY FELISMERÉSE
Ötvenöt év gyarapodás és a cápauszonyos Chevroletek igazi költsége. Az ócánok az 1970-es években még éltek – s ugyanígy az ipar is. Mindkettő az elkötelezettségünkről árulkodiket jelzi. A súlyos veszély küszöbértékei, 400 avagy 1200 ppm – lehet, hogy már át is léptük?

A HEGYSÉGEK KILAPÍTÁSA
Búcsú a Kilimandzsáró havától. Felszívódó szigetek az égen. Ha a csúcsra jutottál, már nincs hova menned. A bizonyosság ijesztő foka. A madarakról, zöld gyűrűsfarkúakról és a fakúszó kengurukról. Elveszett világörökség. Képzeljük el a világot hegycsúcsok nélkül.

HOGYAN TUDNÁNAK ODÉBBÁLLNI?
Floridától Montrealig – fák, melyek átszelték a kontinenst. Eukaliptusz – 819 változat sorsa. A fynbos és a Karroo pozsgásainak végzete – eltűnhet a világ legszebb virágoskertje. Sarokba kényszerítve az ausztrál délnyugat. Azok a szerencsések, akik odébb tudnak állni. A nemzeti parkok halálcsapdává válhatnak. Mega-felmérés bizonyítékokat talált a kipusztulásra: de vajon egy az ötből vagy hat a tízből?

A MÉLYSÉGEK FELFORRALÁSA
Miért halnának ki, ha látjuk őket? Az ígéretes óriásszájú, a váratlan meglepetések birodalma. A horgászhalakról és egyéb szörnyecskékről. Savas óceánok, héjnélküli kagylók a pólusok körül. Az utolsó osztriga?

EGY PAKLI JOKER
A pozitív visszacsatolási hurkok jelentősége. Három forgatókönyv kánonban. A Pentagon kutakodott a Golf-áramlat körül – és meglátta benne a civilizáció végét. Elsöprő sverdrupok. A HadCM3LC és a TRIFFID meséje. Az Amazonas halála – jelek a növényi sztómáktól. Kirobbanó klatrátok! Klatrátbomba a közeli strandon. Légkondicionálás – minden pozitív visszacsatolás anyja?

CIVILIZÁCIÓ: KESERVES VÉGNAPOK?
Törékeny civilizációnk és a központi városok. A városok olyanok, mint az esőerdők. Mekkora klimatikus hullám tudna egy várost elsöpörni? Élelemtermelés – specialista, akár egy kardfogú tigris. Gyenge gabonatermés egy CO2-dús világban. A falvak túlélése. Miért lesz ez egy keszegsovány Sötétkor? Adaptáció: genocídium és a gaiacídium


Negyedik rész
EMBEREK AZ ÜVEGHÁZBAN

HAJSZÁL HÍJÁN…
Az ózon felfedezése egy tisztán tudományos kutatás nyomán. A bizarr fogyásért az eszközök okolhatók, de a Nobel-díjasok kiválogatták őket. Kiscsibe és az égszínkék gáz? Ha a bróm klór lenne… CFC-k a daganatokat, hályogok és a vakság körül. Se bizonyíték, se politikai egyetértés. A montreali keringő.

A KIOTÓBA VEZETŐ ÚT
Villachtól Rióig, rózsaszínű köd. Kiotó – szemben a fogatlan tigrissel. A karbon-dollár és a nemzeti takarékosság. Forró levegő és az ausztrál pozíció – Káma Szutra használati utasítás a természetes igazság kérdéséhez. Építsük föl a karbon-dollárt: fentről lefelé vagy lentről felfelé? Az USA szenátusa figyelmezteti a „szabadúszókat”. Tehát ha Kiotó csődöt mond, merre tovább? Költségek és károk – a nemzeti önérdek megerősítése szemfényvesztéssel és kapzsisággal.

KÖLTSÉG, KÖLTSÉG, KÖLTSÉG
Mi vezérli a kiotói renegátokat? Az energiaszektor szerint túl költséges ügy a Földet megmenteni. A viszontbiztosítók hatalmas összegei. Miért félnek Kiotótól a vadnyugati hősök gyermekei?

NE HAZUDOZZON, AKI ÜVEGHÁZBAN ÉL
A Kormányközi TAR fórum és Gonosz Olajtengelye. Megzavart agyak és összekuszált tudomány. A Fehér Ház fehérmosása a NASA-tól a Harvardig. A Palmer-féle termékenység elégedetté tette az idősebb Busht. A Klímaváltozás Koalíció és a rögeszmés bolondok. Wallop füllentései és egyéb furcsaságok. Vegye meg bolygóját 60 millió dollárért! A DuPont akciója a világ megmentésére, és ugyanez a csodálatos Lord Browne of Madinleytől. A davosi delegáció vaktöltényei és Lavoisier utóvédharca a világ végén.

MÉRNÖKI MEGOLDÁSOK?
Fertilizáljuk az óceánokat! Ohsumi professzor szerint nincs okunk aggódni a tömeges pusztulások miatt. Kár a planktonokért. Geoszekvesztráció – a szén csodabilincse, vagy mégsem? Nyos szitkai. A gigatonna probléma és a Z-osztályú tározók. Szénraktárak a fákban és a talajban: nem komplikáltabb, mint az emberi természet megváltoztatása. Hát, talán a mesterséges fotoszintézis még megmenthet minket.

AZ UTOLSÓ LÉPCSŐFOKOK A MENNYORSZÁG KAPUJÁHOZ?
Miért akarna az olaj gázzá válni? A szükség nehéz problémákat oldhat meg a pillekönnyű gázzal. A hidrogén csábítása – egyszerű gáz költséges tulajdonságokkal. Láthatatlan lánggal égve? He lerobban a FreedomCAR. Az utolsó lépcső veszélyei.


Ötödik rész
A MEGOLDÁS

VILÁGOS, MINT A NAPFÉNY, KÖNNYŰ, MINT A SZÉL
Tudjuk egyáltalán, hogy mentsük meg a világot? A Princetoni Megoldás és az első 15 technológia. Szelek szárnyán a jövőbe? A dánok nem vacakoltak, megcsinálták – dacára a rémhíreknek és az elpusztult madaraknak. A nap-hő-szél kihívás. Legyen világosság – a napenergia-cellákból. Mennyi ideig kell visszafizetnünk?

NUKLEÁRIS LÁZÁR
Dr. Lovelock a nukleáris energia mellett – de vajon jó ez nekünk? A reaktorok költsége, a kiesések ára és a biztonsági kiadások. Nem beszélve a hulladékról – a Yucca-hegység megtelhet vele. Kína és India rendületlenül folytatja, de ez visszaüt-e majd ránk is? Geotermális energia: miért folyatjuk el a forró vizet? Új geotermális szabályok. Ne feledkezzünk meg a hidrogénről.

A HIBRIDHAJTÁSÚAKRÓL, A MINICATEKRŐL ÉS A REPÜLŐGÉPEK KONDENZCSÍKJAIRÓL
Van elég biomasszánk a feladathoz? A csodálatos Prius – minél hamarabb szerzünk egyet, annál jobb. Elektromos autók és a sűrítet levegős MiniCAT – nagy kihívás az olajjal szemben. Levegőben és vízen – a szénmentes módszereket meg kell találnunk. A kondenzcsíkok áldása és átka.

AZ UTOLSÓ ISTENI BEAVATKOZÁS?
Mikor fogják a szudániakat bíróság elé rángatni? Új-Anglia felvette a kesztyűt, és az eszkimók követték őket. A shishmarefiek áttelepülése – az első klímaváltozás-menekültek. Kötekedő ausztrálok. Tuvalu népe bejelentette igényét az új-zélandi állampolgárságra. Egy jogász nézőpontja az alultápláltságról és maláriáról, ugyan kérem! Mindenkinek joga van a nemzetiségi léthez, vagy mégsem? Nemzetek eltűnése: ez vajon bűn?

2084: A SZÉN EGYEDURALMA?
Paul Critzen – a világ kétszeres megmentője? Három lehetséges kimenetel. Mennyi szén szülne egy igazán nagy kormányzatot? Bizottság a Föld Léghőmérsékletének Szabályozásáért. Hogy tudná egy karbonalapú kormányzat befejezni a karbonalapú életforma irányítását? Orwelli rémálmok.

LEJÁRT AZ IDŐ!
Lejárt az időnk. Biomassza szekvesztrálás – új lehetőségek a széntüzelők továbblépéséhez. Az Arthur C. Clarke Alap a Jégkorszak elkerüléséért. Ipari erőfeszítések az energiahatékonyságért. A jó törvények szerepe. Takarékosság és konvergencia – hatékony gyógymód egy majdnem halálos betegségre. Ne szavazzunk azokra, akik nem hisznek benne.

RAJTUNK MÚLIK
Egyszerű módszerek a világ megmentésére – első lépésként vegyük fel a telefont. Vegyük komolyan a meleg vizet. A hatékonyság-elemzés és a gyerekek oktatásának fontossága. Menjünk végig mind a kilenc szoláris udvaron. Schoenau város megmutatta, hogy tud a forradalom győzni. Sétával, biciklizéssel és hibridekkel.

Utóirat
Éghajlatváltozás lista
Zöld energia
Köszönetnyilvánítás
Ábrák
Irodalom
Fogalmak
Szószedet

Részlet a könyvből