A Sárga rózsa (1892), Jókai öregkori művészetének utolérhetetlen darabja.
A kisregény nem történelmi, nem romantikus időket idéz föl, témáját és figuráit a korabeli paraszti világból meríti...
Utánvét elérhető az alábbi szállítási módoknál:
GLS Futár
"A Sárga rózsa (1892), Jókai öregkori művészetének utolérhetetlen darabja.
A kisregény nem történelmi, nem romantikus időket idéz föl, témáját és figuráit a korabeli paraszti világból meríti. Szereplői nem hősök - egyszerű emberek. A mű középpontjában az egyik jegbonyolultabb, még a hősöket is próbára tevő érzés, a szerelem és ennek lehetséges, nem ritkán elkerülhetetlen problémája - hűség, hűtlenség, féltékenység, vetélkedés - áll.
A puszta világát és a pusztai alakokat olyan realitással rajzolja meg Jókai, amely már Móricz irányába mutat. A történet nem rendkívüli: Klári, a magyar Carmen, a gyönyörű, hűtlen és kacér lány egyszerre két legény szeretője. Az élet, a szerelem és a puszta törvényei szerint is előbb-utóbb az ilyen kapcsolat drámába torkollik. A két legény, a gulyás és a csikós a Hortobágy szokásainak megfelelően méri össze erejét: párviadal bottal, lóháton...
A szerelmi háromszög ábrázolása nem újkeletű a világ- és a magyar irodalomban. A korabeli irodalomhoz és Jókai munkásságához képest viszont a Sárga rózsa meglepő nyíltsággal foglalkozik a kérdéssel, erotikus vonatkozásában a naturalizmussal érintkezik. Az emberiséggel egyidős helyzet ilyen módon történő megörökítése szokatlan az írótól. A kisregény morális igazságszolgáltatása ugyanakkor Jókai hűsége önmagához. A Sárga rózsa így összegez egy írói világot, egyúttal a 20. század új törekvése is megtalálható benne: az esztétikailag hiteles testi szerelem, az érzelmi élet bonyolultságának, ambivalenciájának ábrázolása."
Kaiser László
A Sárga rózsa (1892), Jókai öregkori művészetének utolérhetetlen darabja.
A kisregény nem történelmi, nem romantikus időket idéz föl, témáját és figuráit a korabeli paraszti világból meríti...
Az író azt mutatja meg, hogyan torzul el torz viszonyok közepette minden emberi érzés.
Az Egri csillagok alcíme: Bornemissza Gergely élete. Az ő életét, sorsának alakulását követhetjük végig a műben: a gyermekkortól megannyi kalandon, a szerelem beteljesülésén át a várvédő katona ...
A regény hőse Lassie, a gyönyörű skót juhászkutya, témája pedig e kivételes állat sorsa: az otthontól való elkerüléstől a kalandos hazatérésig.
Halála után előkerült Karinthy néhány notesze. Ide jegyezte fel legelőször ötleteit: az első villanásokat. Egyik ilyen jegyzete: „A humor – a teljes igazság”. Ennek a ...
A Talentum Diákkönyvtár sorozatban jelent meg a Trisztán és Izolda, amely a középkori költészet egyik legszebb alkotása, olyan időtlen és ...
Mikszáth a múlt nagy eszményeivel való szembesítés révén leplezte le korának üres, eszménytelen úri közéletét.
A főszereplő - a váratlanul ...
A cselekmény magva történelmi tény: Görgey alispánnak és Lőcse városának párharca.
Az Anyeginben fölvonul a húszas évek nemesi társadalmának minden jellegzetes típusa. Sorsuk fölmutatásával, érzéseik ábrázolásával Puskin az emberi élet alapkérdéseire is keresi a ...
Nem túlságosan gazdag drámairodalmunknak világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő csúcsa, szinte egyszeri csodája a Bánk bán.
A regény valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író.
A TERMÉK JELENLEG NEM ELÉRHETŐ!
Móra Ferenc (1879-1934) a magyar irodalom egyik jelentős mestere, számos, az ifjúság számára írt könyvek szerzője. A ...
Mikszáth Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. „Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth ...
Gárdonyi Géza Isten rabjai című műve a tatárjárás utáni Magyarországon játszódik.
Pacsirta nagydarab, csúnya vénlány. Pacsirta szülei maguknak élnek, csendesen. Áhítatos rajongással imádják, féltik egyetlen kincsüket: ...
Az arany ember mindmáig Jókai legnépszerűbb alkotásai közé tartozik.
Szerzőjének is kedvence, becézettje, mégis mintha magányosan állana testvérei ...
A cím is a témára utal: a mesebeli kalifa gólyává változott és elfelejtette a varázsszót, amivel emberré változhat. Egy kettéhasadt tudatú fiatalember fantasztikus történetének ürügyén a ...
