Grigorij Rjazsszkij
Példaértékű ház

A Trjohprudnij köz 22. Moszkva központjában példaértékű ház. Egy lágerviselt akadémikus, egy alkoholista szobrász, egy tolvaj, egy bűnöző, egy szolgálólány (a ház urának szül gyermeket titokban), az ő lánya, az unokája, a szomszédok – ők ennek a régi háznak a lakói, akik megélik a háborút, a sztálinizmus éveit, a peresztrojkát, a mind elterjedtebb bűnözést és a katonai puccskísérletet. És mindennek középpontjában egy határozott, jószívű, bölcs asszony, Róza Markovna áll, aki sosem szerzett tudomást az emberi aljasságról, közeli hozzátartozói árulásairól, és aki úgy tűnik, örökké fog élni. És éljen is, mert csak az ilyenekre, mint ő támaszkodhat az emberiség.
A regényt 2004-ben Booker-díjra jelölték Oroszországban.

Oleg és Vlagyimír Presznyakov
Oljük meg a bírót!

A férfi mesterlövészként dolgozik egy orosz atomerőműben, ahol eddig még senkit sem kellett lelőnie. Most egy repülőn ül fura barátaival, Hot Doggal, Pepsivel és Natasával. A fantasztikus négyes Antalya felé tart. Terveik szerint bosszút állnak: megölik az ott nyaraló futballbírót, aki nem adta meg a tizenegyest a foci-EB döntőjében az oroszok javára. Antalyában azonban szinte semmi sem alakul a tervek szerint…
Az Öljük meg a bírót! vígjátéki fordulatokban gazdag regény arról a nemzedékről, mely a szovjet korra való nosztalgikus visszaemlékezések hatása alatt formálódott, a putyini rendszer és a reklámok rituális bűvöletében.
A szerzők, Oleg és Vlagyimir Presznyakov Terrorizmus című színművét jelenleg tizenhat országban játsszák, köztük Magyarországon is.

Dina Rubina
Felső-Maszlovkán

A kötet, amelyet kezében tart az olvasó, az író egy kisregényét és három korai elbeszélését tartalmazza. Rubina prózájának erőssége a párbeszédek mögött, a gesztusnyelvben megelevenedő lelki folyamatok pontos érzékeltetése. Az elsőre könnyednek tűnő szövegek alapvető fontosságú kérdéseket vetnek fel a művészetről, a gyermeki énkeresésről, az emberi kapcsolatok értékéről és helyrehozhatatlan kisiklásairól.
Teszi ezt finom humorral és a hagyományos próza keretein belül. Rubina nem ítélkezik, csak megmutatja az egymás mellett élő igazságok létjogosultságát.
A Felső-Maszlovkán egy öreg szobrásznő és egy fiatal színikritikus rendhagyó kapcsolatát írja le mélységes emberismerettel és humorral. A Kettős családi név egy apa megrendítő története, aki saját gyermekeként neveli hűtlen felesége fiát. A Tövisfa szintén a szülőgyermek viszony bonyolult kapcsolatrendszerébe ad betekintést, míg a Zeneórák önéletrajzi ihletésű elbeszélés egy családról, amely egy jobb élet reményében, és az összetartozás nehézségeivel köszködve a szakadék szélére sodródik.
Ha tetszik, női irodalom, amennyiben a női irodalmon a kifinomultságot, a lelki történések finom és pontos rajzát értjük.
Jelen válogatás a szerző első magyarul megjelent kötete.