Csak tudnám, hogy csinálja

Ismerjék meg Kate Reddy befektetésialap-kezelőt, két kisgyermek édesanyját. Öt különböző időzónában kilencféle devizát tud átszámítani, és képes fél óra alatt lezuhanyozni, felöltözni, a gyerekeket megmosdatni és elindulni otthonról.

Kate krónikus időhiányban szenved, úgy számolja a másodperceket, mint más a kalóriákat. Folytonosan rohan egyik értekezletről a másikra, észben kell tartania a jelentéseket az ügyfeleknek, a gyerek születésnapi tortáját, a tengerenúli telefonhívást, a betlehemes játékot, megnézni a Dow Jones indexet, intimtornát végezni, időt szorítani a szexre. Mindehhez adjunk még hozzá egy számító nevelőnőt, aki úgy bámulja Kate mellét, mint árut a kirakatban, egy szenvedő – valóban szenvedő – férjet, egy csöndesen rosszalló anyóst, két követelőző gyereket és egy elektronikus szerelmet. Kate annyi labdával zsonglőrködik, hogy valamelyik egy napon elkerülhetetlenül leesik a földre.

Allison Pearson regénye egyszerre könnyfakasztóan humoros és fájón szomorú. Az írónő mély megértéssel ábrázolja a dolgozó anyák bűntudatos életét, az önvádat, a nevetséges kis csalásokat, a kimerültséget, a kétségbeesést. Metsző iróniával, ragyogó stílusban mutatja be a dolgozó anyák dilemmáját a 21. század elején.